A ZTE elleni meccsen mindkét félidőben 16 percet játszott, pontjainak jelentős részét azonban a 2. húsz percben termelte Janou Rubin. 23 pontja mellett nagyon aktívan kivette a részét a lepattanók gyűjtéséből is, 10 lecsorgó labdát lekapva ért el dupla-duplát. 6 kiharcolt faultjának köszönhetően 7 alkalommal állhatott a büntetővonalra és egyetlenszer sem remegett meg a keze. Eladott ugyan 3 labdát, de ugyanennyi gólpasszal hozta kihagyhatatlan helyzetbe társait. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy nem okozott túl nagy fejtörést a zalai gárda az ismét Meszlényi Róbert által vezényelt hazai csapatnak.

- Bocsánat, csiga vagyok - exkuzálta magát ékes magyarsággal lassú zuhanyzása és készülődése miatt Janou Rubin, a Sopron-ZTE KK meccs pontkirálya, majd röviden értékelte a találkozót. - A csapat szerencsére más dimenzióban játszott, mint korábban, sikerült gyorsabban kosárlabdáznunk. Igazi csapatjátékot mutattunk be és végre eredményes volt a támadójátékunk, talán a nézők is elégedettek voltak velünk. Korábbi meccseken az ellenfelek rendre lefutottak bennünket, most szerencsére nem fáradtunk el, így sokszor könnyű kosarakat is tudtunk szerezni és a pick and roll védekezés is hatékony volt. Persze bőven van még mit csiszolnunk a play-off-ig, nagyon bízom abban, hogy helyünk lesz a legjobb 8 csapat között.

- Mennyiben segített a győzelemben az új edzői felfogás?

- Nem mondom, hogy Meszlényi Róbert jobb edző, mint Horváth Imre volt, de nagyon más mentalitású és főként: különböző stílusú játékra törekszik. Támadójátékunk palettája biztosan bővülni fog, nem véletlen, hogy ilyen sok pontot szereztünk. Korábban meg sem közelítettük a 100 pontot, persze most igencsak kijött a lépés, aminek nagyon örülök. Természetesen a jó védekezés volt mindennek az alapja, ám szükségünk is lesz erre a következő hetek derbijei előtt, amikor a Paks és a listavezető Fehérvár lesznek az ellenfelek.

Rubin már a jövőt tervezgeti Sopronban

- Az elmúlt évben a Tisza-partján szerepeltél, most pedig az Ikva-patak partján fekvő városba tetted át a székhelyed. Hogy tetszik a leghűségesebb város?

- Kisebb város, kicsit mások az emberek, de egyik sem probléma. Kedvelem a szurkolókat, a szó jó értelmében fanatikusak tudnak lenni. A két csapat is sokban különbözik: a Szeged NB I-es csapatát építgette az elmúlt szezonban, idén már egyre jobban melléjük állnak a szurkolók, ám egyértelműen a kézilabda a fő sportáguk. Persze remek a Pick-Szeged, nagyon izgalmas meccseket játszanak az európai porondon is. Sopronban viszont nyilvánvalóan a kosárlabda a Nr. 1, ahol a lányok még nálunk is sokkal sikeresebbek. Rendszeresen kijárok a meccseikre, többek között azért is, mert nagyon jól játszanak és érdekel a női vonal is. A húgom is kosarazik a főiskolán és egy szezonban még az edzője is voltam korábban. Persze zsákolni nem tudnak - mosolyodik el Rubin -, de nagyon jó kezük van. Nem utolsósorban csinosak is a lányok a pályán és a lelátón egyaránt - nem kizárt, hogy itt találom meg, akire vártam. De ez csakis április után lehetséges, addig ugyanis még rengeteg dolgunk lesz, ha be szeretnénk jutni a legjobb nyolc közé. Tavaly a Szegeddel nem sikerült, most viszont bízom abban, hogy új impulzusokkal nem lehetetlen küldetés.

- Az elmúlt napokban jutott egy kis idő a pihenésre is, csapattársaiddal együtt egy rövid időre hazalátogathattatok. Milyen volt Kaliforniában és mennyire volt nehéz visszazökkenni a dolgos hétköznapokba?

- Nos, az időeltolódás eleinte eléggé megviselt, mondtam is Dontay-nek (Thomas, a szerk.), hogy kicsit fáradt is voltam a meccs előtt. Ezért is örülök, hogy sok ziccert és büntetőt sikerült célba juttatnom ezen a találkozón, a tempókkal azonban kicsit még hadilábon álltam a fáradtság miatt. Szuper volt megint pólóban sétálgatni az utcán, ott ugyanis most 17 fok az átlaghőmérséklet. Imádom San Franciscót és jó volt ez a kis lazítás otthon. Újévkor hatalmas a pörgés nálunk, rengeteg emberrel összefuthatsz az utcán és kevesebb idő jut alvásra. Végre újra ehettem egy csomó kínai, mexikói és vietnami kaját, amit imádok. Kicsit elengedtem magam és koccintottunk is a családdal és a barátokkal: vodkára és konyakra emlékszem, a többi nem rémlik - neveti el magát a szimpatikus játékos. Persze azért csak mértékkel ittunk, de azért a 30. születésnapomat nem hagyhattuk ki (január 3-án ünnepelte - a szerk.) Azt megígérhetem a szurkolóknak, ha sikerülne bejutnunk a play-off-ba, koccinthatunk magyar pezsgővel és szívesen megkóstolnám a híres soproni vörösbort is - zárta szavait bizakodóan Janou Rubin.