Gaál Róbert mozgalmas szezont tudhat maga mögött. Nevelőegyesületétől, a Szolnoktól először szerepelt távol, az idényt Debrecenben kezdte meg, majd később Salgótarjánba tette át a székhelyét. A játékos honlapunknak elmondta, az még egyelőre kérdéses, hogy jövőre melyik csapat színeiben léphet ismét pályára.

– Idén kölcsönben játszottam Debrecenben és Salgótarjánban is, hiszen még két évig szerződés köt a Szolnokhoz – mondta Gaál a BB1.hu-nak. Egyelőre még teljesen bizonytalan, hogy jövőre melyik csapatban fogok szerepelni. Sok függ az Olaj igazolásaitól. Amennyiben szerepelek majd a jövő évi elképzelésekben, akkor maradok Szolnokon. De lehetséges, hogy a vezetők ismét úgy ítélik meg a helyzetet, jobb ha kölcsönadnak egy másik csapatnak, ahol több lehetőséget kaphatok a folyamatos játékra, és tovább fejlődhetek. Hamarosan befejeződik a bajnokság teljesen, amikor igazán beindulhat a játékos keringő. Először úgy is a válogatott játékosok lesznek főszerepben, mert ha valaki nemzetközi kupában akar indulni, elengedhetetlen egy jó magyar mag. Ezt követően pedig a fiatalok igazolása kerülhet előtérbe, szóval szerintem három héten belül eldőlhet a sorsom. Egyébként megkeresésem még nem volt. Személy szerint én azt szeretném, hogy egy olyan csapatban játszhassak, ahol kapok elegendő lehetőséget. 22 évesen két-három évem van arra, hogy bizonyítsam azt, hogy helyem van a legjobbak között. Erre pedig valószínűleg kölcsönben, egy másik csapatnál lenne nagyobb sanszom. Ettől függetlenül szeretném, ha a szerződésem megmaradna a Szolnokkal, mert nem akarok elszakadni végleg a nevelőegyesületemtől.

A játékos arról is beszámolt, hogy rendkívül tanulságos volt számára ez az idei szezon, és megérte belevágni a debreceni, majd tarjáni „kalandba” is.

– Az idei évem nagyon tanulságos volt, sok tapasztalatot szereztem. Ugyan nem volt túlzottan gazdaságos ez a szezon, mert még Debrecenben és Tarjánban is tartozásaik vannak a kluboknak felém, de utólag visszatekintve mindenképpen megérte. Egy új szituációba kerültem, megtapasztaltam milyen egyedül élni, új embereket, játékosokat ismerhettem meg. Sokat tanultam az edzőktől is, akikkel együtt dolgozhattam, mind technikai, mind taktikai téren. Átlagban 21 percet tölthettem a pályán, szerintem sikerült bizonyítanom, hogy használható vagyok, lehet számítani rám, és nemcsak az utolsó pár percre küldhetnek fel, amikor már minden lényeges kérdés eldőlt. Bárhogy is alakuljon, attól sem vagyok megijedve, ha Szolnokon kell maradnom, mert ott olyan játékosokkal dolgozhatok együtt, akik már nagyon sokat letettek az asztalra – zárta mondandóját Gaál.

Fotó: pvsk-panthers.hu