Borisz

Boros Zoltán 88-szoros válogatott, ötszörös magyar bajnok, kétszeres Magyar Kupa győztes. 2005-ben beválasztották minden idők 25 legjobb férfi játékosa közé, „halhatatlan” lett. Utóbbi időben a tévé képernyőjén láthatjuk, mint szakértőt.
 
 
 
 
 

Borisz

Boros Zoltán 88-szoros válogatott, ötszörös magyar bajnok, kétszeres Magyar Kupa győztes. 2005-ben beválasztották minden idők 25 legjobb férfi játékosa közé, „halhatatlan” lett. Utóbbi időben a tévé képernyőjén láthatjuk, mint szakértőt.

Hogyan kezdődött?

Sporttagozatos általánosba jártam, a bátyám is kosarazott a Honvédban, ezzel el is dőlt a sportág- és csapatválasztás kérdése, hét éves koromban én is odakerültem. Végigjártam a korosztályokat, 17 évesen kerültem a felnőtt csapathoz. Szerencsét nem hoztam nekik, 1987-ben szakadt meg a tízes bajnoki sorozat, abban az évben lett bajnok a Körmend. 28 éves koromig voltam a Honvádnál, két év kivételével, amikor a TF-ben játszottam, amikor ott tanultam.

Rengeteget tanultál…

Nappalin végeztem a TF tanárszakán, közben elvégeztem a szakedzőit, majd a sportrekreációs képesítést is megszereztem.

Melyiket próbáltad ki?

Iskolában nem tanítottam, de edzőként foglalkoztam gyerekekkel a Honvédnál, 2005-ben pedig Meszlényi Robit segítettem a válogatott másodedzőjeként.

Honvéd, Albacomp, Paks, Kecskemét. Te mindig a legjobb csapatokban játszottál. Hogyan látod, merrefelé tart a magyar bajnokság színvonala?

Szerintem az elmúlt két évben volt egy hanyatlás, most talán megindul fölfelé. Most már csak három légiós játszhat, ez nagyon fontos, ha a magyar kosárlabdáról összességében akarunk beszélni. Lehetőséget kell biztosítani a magyar játékosoknak, nem pedig az ötöd-hatodrangú nevenincs légiósokat kell erőltetni, akik a legtöbb esetben semmivel nem tesznek hozzá többet, mint amennyit bármelyik magyar tehetne.

Mikor lettél válogatott?

1991-ben voltam először válogatott. Rá két évre kerültünk vissza abba a selejtezőkörbe, ahonnan aztán már ki lehet jutni az EB-re. Zalaegerszegen játszottunk ki-ki meccset, akkor még Muresan játszott náluk, nyertünk ellenük. Bodrogi Csaba, Farkas Laci, Zsebe Feri, Orosz Benő játszott nálunk, Dávid Kornél akkor kezdte bontogatni a szárnyait.

Miért tudott fejlődni a válogatott ’93 és ’99 között, és miért gyengébb a mai válogatott, mint a ’99-es volt?

A fejlődés kulcsa az volt, hogy akkor még két külföldi szerepelhetett, tehát a magyarok is igazi versenyhelyzetben játszottak, tudtak rutint szerezni. ’99-től lehetett három külföldi, aztán még több. A fejlődést az is segítette, hogy a Saporta kupában játszott a Honvéd, az Albacomp, a Körmend és a Paks is.

Fiatalabb olvasóink kedvéért talán mondd el mi is volt ez?

Ez közvetlenül az Euroliga alatti „második” vonal volt, olyan, mint labdarúgásban a KEK, a mai Európa Liga. Az országok rangsorában elfoglalt helyük alapján indíthattak csapatokat, nekünk két hely mindig jutott. Hatos csoportok voltak, így tíz meccset eleve le kellett játszani erős csapatok ellen. A Pakssal tovább is jutottuk, játszhattunk a Valenciaval. A lényeg az, hogy olyan közegben, olyan hangulatban tudtunk sorozatmeccseket játszani, ami hasonlított az EB-hez. Véleményem szerint hasonló nélkül nem fog működni a magyar válogatott. Ha a játékosok csak az EB-selejtezőkön találkoznak azzal a légkörrel, akkor mindig az újonc esélytelenségével fognak játszani.

Külföldön nem akartál játszani?

Amikor igazából jól ment nekem, és még fiatalnak is számítottam, akkor erre még nem nagyon volt kereslet. Nem voltunk szem előtt, nekem sose volt menedzserem, e nélkül pedig ez nem működik. A ’90-es évek végén már nem voltam annyira fiatal, ráadásul az én posztomon nagyon sok nagyon jó játékos játszik, talán annyira nem voltam kiemelkedő, hogy éppen engem vegyenek észre.

Ha nézel egy meccset, mi alapján döntöd el, hogy melyik a jó játékos?

A fizikai képesség most már alapkövetelmény, mindenki fut, mindenki ugrik. Aki viszont ezek közül még lát is a pályán, akkor az lehet jó játékos. Tudjon passzolni, tudja helyzetbe hozni a csapattársait, és legyen képes egyedül is megbontani a védelmet. Aki ezt tudja, az tud meccset nyerni a csapatnak.

A mostaniak között sok ilyent látsz?

Ha a saját posztomat nézem, a fiatalok közül a Hanga Ádámban és a Vojvoda Dávidban látom leginkább a lehetőséget.

Nem volt túl hosszú a lista…

Alakulóban van a válogatott, a ’99-es pedig kész csapat volt. Ott bárkit bármikor pályára lehetett küldeni, mindegy volt, ki a kezdő, ki a csere, nem azt kellett szervezgetni, hogy feltétlenül egy emberre jöjjön ki a figura. Mindenki másban volt a legjobb, de mindenki bármikor tudott valami pluszt hozzátenni a csapatjátékhoz. Nagyon jó hangulatú csapat volt. Sőt, nyugodtan mondom, vagyunk, hiszen rendszeresen találkozunk, mindenki jóban van mindenkivel, ami nem sok közösségre jellemző.

Miért hagytad abba 35 évesen?

Úgy éreztem, hogy fizikailag már nem vagyok a topon. Derék- és bokaproblémáim voltak, már nem tudtam annyit edzeni, amennyit én magam szükségesnek tartottam volna. Jöttek a huszonéves géppuskalábú amerikaiak, rohangáltak körülöttem jobbra-balra, idézőjelben mondva legfeljebb csak „felrúgni” tudtam volna őket, ez nem igazán szórakoztatott már. Azt gondolom, akkor hagytam abba, amikor még csupa jó élménnyel magam mögött megtehettem.

Mit tartasz a legnagyobb sikerednek?

Számomra az marad a legemlékezetesebb, hogy beválasztottak minden idők 25 legjobb magyar férfi kosárlabdázója közé. Óriási megtiszteltetés olyanokkal egy tablón szerepelni, mint például az 1955-ös Európa bajnok csapat tagjai, vagy bárki aki oda bekerült.

Most mivel foglalkozol?

Partnermenedzser vagyok egy bank- és biztosítócsoportnál.

Kosárlabda?

A szövetségben van tisztségem, az egyik minősítő bizottság tagja vagyok. Voltam elnökségi tag jelölt is, de nem a későbbi győztes táborához tartoztam, így aztán nem választottak be. Gyerekekkel szívesen foglalkoznék, az még szerepel a terveim között. Van három kislányom, most őket hordozom iskolába, edzésekre, ha nagyobbak lesznek, nekem is több időm lesz. Napi rendszeres elfoglaltságot most nem tudok vállalni.

Ha mondjuk 10 év körüli gyerekekkel foglalkoznál, az is napi elfoglaltságot jelentene?

10 éves korban már heti négy-öt alkalom kellene, korábban kevesebb is elég. A kisebbeknek inkább azt ajánlanám, hogy atletizáljanak és ússzanak, tornázzanak, vagy bármi olyat csináljanak, ami fejleszti a koordinációs képességeket. Tanuljanak meg normálisan futni, hogy nem az vigye el az energiát később. Lehet, hogy a gyerek ezután egy másik sportágnál köt ki, de az alapképességek mindenhol csak javára válnak.

Beszéljünk a médiáról! Mostanában kevesebbet látunk a tévében…

Egy ideig az a csatorna közvetített majdnem minden kosárlabdát, ahol én is dolgozom. Aztán a magyar bajnoki átkerült egy másik csatornára. Előtte volt két évig a „királyi” tévében is, igaz, nagyon kevés, az is vasárnap egy időben a levessel meg a rántott hússal. Ezek a dolgok magas helyeken dőlnek el, mi nem nagyon látunk fel odáig. Ez a mostani, hogy rendszeres közvetítés van szerintem jó lépés volt, sajnálom, hogy máshol van, mint ahová engem szoktak hívni.

A tévén kívül milyen média tud ma a legtöbbet tenni a sport népszerűsítéséért?

Az interneten gyorsan terjednek a hírek, lehet hozzászólni, vitatkozni, sőt megnézni a meccseket, ez még bizonyára tovább is fejlődik majd.

Ha egy internetes honlapot csinálnál a kosárlabdáról, miről írnál legtöbbet?

A csapatokkal, az aktualitásokkal naprakésznek kell lenni, az biztos. Én azonban biztos tennék bele egy kis „történelmet” is, hogy akiben megvan az igény, lehessen még tájékozottabb. Kellene bele játékosokat, szakvezetőket bemutató riport, azokat bizonyára szívesen olvasnák.

Mi is hasonlóképpen gondoltuk, aztán kiderült, hogy akkor olvasnak bennünket legtöbben, ha egy amerikai lelécel valahonnan…

Ez így van. A negatív szenzációra mindig fogékonyabb a közönség, annak nagyobb a „hírértéke”. Arra viszont ti se alapozhattok, hogy majd egy színesbőrű minden héten eltűnik két napra… Komolyra fordítva a szót, ahhoz, hogy a médiában el tudd adni a sportot egy dolog kell, maga a sportág legyen sikeres. Tehát legyen eredmény. Ha van eredmény, lehet idehozni külföldi nagycsapatokat, lehet sikeres gálát szervezni, amíg nincs, addig a média önmagában nem fogja megváltani a világot.

Szerencsére akadt az idén jó példa is…

Itt van az U20-as fociválogatott sikere. Egyből megmozgatta az országot. Nekem jó barátom az idősebb Ocskay Gábor, láttam, mi munka volt abban, amíg jégkorongban a mai helyzet akár Fehérvárt, akár a válogatottat nézve kialakult. Ma már külföldi szponzoraik vannak, őket a média is szívesen felkarolja, de én inkább úgy mondanám, ők hozzák igazán a közönséget a médiának. A válogatott mindig a legtöbb nézőt illetve olvasót hozza. Ez minden sportágra igaz.

A magyar kosárlabdacsapatoknak is több nemzetközi fellépésre lenne szükségük?

A válogatott programja gyakorlatilag adott, de a klubcsapatoknak feltétlenül. Az, hogy az Albacomp és a Nyíregyháza játszik egy román vagy egy osztrák csapattal, nem hozza lázba az országot. Félreértés ne essék, erről nem ők tehetnek, hiszen ők legalább megpróbálkoznak valamivel. A csapatok többsége azonban úgy látja, hogy ez nem más, mint pénzkidobás.

Nem az?

Ezen a szinten lehet, de azt is érdemes megfigyelni, hogy más sportágakat általában ügyesebben szerveznek. Kézilabdában, ami sikersportág nálunk, olyan időben vannak a nagy nemzetközi események, amikor könnyű leültetni a nézőt a tévé elé, decemberben, januárban. A kosárlabdában akkor játszunk az életünkért, amikor a fél ország nyaral, és örül, ha nem hall híreket.

Mi lehet a megoldás?

Kosárlabdában a klubok szava sokkal nagyobb a nemzetközi szövetségeknél, mit más sportágakban. Ők mondják meg, hogy amikor „szezon” van, akkor miénk a terep, nyáron pedig rendezzetek amit akartok. Ezen mi nem tudunk változtatni. Azt kell tennünk, hogy mielőbb ütőképes csapatokat hozunk össze, akik kiléphetnek a nemzetközi porondra.

Honlapunk nyitóoldalán a "VOLT EGYSZER EGY CSAPAT '99" rovatcímre kattintva valamennyi beszélgetést megtalálja.

 
 

 

 
  • 2ense2010január01.21:51ÚjVálasz

    Nem olyan érdekes, mint Stole, de attól még lehet némi igaza. Nekem tetszett, amiket mondott.

     
  • 1adsl4653262010január01.15:20ÚjVálasz

    Ezen a téren Szolnokon valami készül...

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!