A második félidőben hengerelt az Olaj
Szolnok - A Falco csak 20 percig bírta erővel és idegekkel.
Természetesen dugig telt a Körcsarnok, már jóval a mérkőzés előtt csak vadászni lehetett egy-egy helyre. A bajnoki döntő második felvonását rendezték a Tiszaligetben. Mondhatni az álomdöntő újabb felvonásához érkeztek a felek, hiszen az alapszakasz első és harmadik helyezettje, két ősi rivális feszült egymásnak. A vendégek soraiból hiányzott Kálmán László, ezzel jócskán csökkentve esélyeiket. A Szombathely legendája könyöksérülése miatt kényszerült a távolmaradásra.
Báder két sikeres büntetőjével indult az összecsapás, majd a másik palánk alatt éppen Ő blokkolt. Egy támadással később Szabó hármasa jelentette az első szombathelyi pontokat. Potyogtak a kosarak az első percekben, mindkét csapat eredményesen fejezte a támadásait, így értelemszerűen szoros volt az állás. Már épp kezdett volna meglépni az Olaj, amikor Pantelics dobott egy hármast. Az a Pantelics, aki hamar begyűjtött két személyi hibát, ám Bencze edző a pályán hagyta. Timberlake irtózatosan nagy zsákolással vétette magát észre, Pantelics pedig egy technikaival: reklamálásáért kapta. A szolnokiak pontjaikat elsősorban hármasaiknak és a büntetőknek köszönhették, míg a Falco a palánk alól volt többnyire eredményes. A negyed végére ez öt pontos hazai előny kialakulásához vezetett.
Pont ennyit, öt pontot dobott a Szolnok fél perc alatt, ami hamar tíz pontos előnyhöz juttatta őket. A szombathelyiek kockázattak, amikor a három faultos Pantelics visszaküldése mellett döntöttek. Kellett azonban a segítsége, hiszen hátrányban volt csapata. Jól is jött a játéka, megkezdte a felzárkózást csapata, így Pór kért időt. Rendezték is soraikat a hazaiak, ismét feltornázták előnyüket tíz pont körülire. Érkezett Bencze időkérése is, a vendég mester is sikeres tanácsokat adott, hiszen a Falco négy pontra zárkózott. Az időkérésekről szólt ezt az időszak, hiszen megint Pór rendelte magához játékosait. Ennek ellenére a félidőre sikerült kiegyenlítenie a Szombathelynek.
Két hármassal indítottak a vendéglátó, melyre mindkét alkalommal érkezett válasz is, ám csak duplák formájában. Két perc elteltével azonban a Falco lendülete alábbhagyott, így a hazaiak meg tudtak lépni hat ponttal, melyre egy vendég időkérés volt a válasz. Az Olaj mégis tovább robogott, majd egy véleményes faultot követően Bencze kapott technikait, szintén reklamálásért. Mivel Horváth mind a négy büntetőjét értékesítette, újra tíz ponttal vezetettek a szolnokiak. Ezt követően megtörni látszott a Falco, két labdát is eladtak, melyre mindig válaszolt a Szolnok. Olaj-parádé következett ekkor, Báder vezérletével közel húsz pontosra nőtt a címvédő előnye. Szabó Zsolt kipontozódása sem a vendégeknek kedvezett, akik hitehagyott játékuk miatt még csak közelebb férkőzni sem tudtak igazán. Sőt, tovább nőtt a hátrányuk. A hazaiak szinte semmit nem hibáztak, igazi fiesztát varázsoltak. A 38 dobott ponttal egy negyedben nehéz is mit kezdeni, pláne, ha csak 14 érkezik válaszul.
Lényegében már nem maradt kérdés a végére, az utolsó tíz percet azonban akkor is le kellett játszani. A szombathelyi játékosokon egyre inkább a frusztráció lett úrrá, szinte nem volt olyan támadás, ahol ne szólalkoztak volna össze valamelyik szolnoki játékossal. Ahogy haladt előre az idő, úgy csillapodtak a kedélyek is, hisz nem volt már „valódi tétje” ennek a találkozónak. Az alapszakasz-első némileg fel tudott zárkózni, amikor is már mindkét csapat inkább a cseréit játszatta. A Falco négy perccel a vége előtt még kikérte utolsó idejét, talán már a harmadik mérkőzésre készülve. Az Olaj az utolsó kegyelemdöféseket is bevitte, harminc pontos előnyt dolgozott ki lényegében egy félidő alatt.
Végig kézben tartva a találkozót, teljesen megérdemelten nyert a Szolnok. 2-0-s előnnyel készülhetnek a szombathelyi találkozóra, melyen akár már a bajnoki címet is megszerezhetik. Érdekesség, hogy a Nemzeti Bajnokságban még sosem volt arra példa, hogy egy csapat veretlenül fejezze be a rájátszást….
Pór Péter, a Szolnok edzője: Az első félidőben a szokásosnál puhábban védekeztünk, ezáltal a támadásainknak sem volt olyan jó ritmusa. A harmadik negyedre aztán elővettük a keményebb védekezésünket, melynek köszönhetően már ebben az etapban eldőlt a mérkőzés. Jó védekezésünkhöz jó támadás is párosult.
Bencze Tamás, a Falco edzője: A harmadik negyedbeli megingásunkat jól használta ki a Szolnok. Extra játékrészt produkáltak. Ennek ellenére azt gondolom, hogy még a negyed elején, egálnál Papp játékvezető alkalmatlan volt a mérkőzés vezetésére. Természetesen gratulálok a Szolnoknak, mert jobbak voltak.
